Késztermékekre bízni a hétköznapi étkezéseinket egyfelől fölösleges pazarlás, másfelől sok esetben időt sem spórolunk a porok, pelyhek, instant élelmiszerek elkészítésével. Az ízvilágot tán említeni sem kell, de ha utánaszámolunk, többnyire árban sem tudnak többet a műanyagok. Lustaság, kényelmesség vagy megszokás? Nézzünk körül a konyhánkban!
Az élelmiszeripar rengeteg késztermékkel áraszt el minket a levesporoktól az üveges sajtszószig, okafogyottá téve a legalapvetőbb főzési technikák elsajátítását is. Nem titok, hogy még a szakma is igen megosztott a kérdésben. Delia Smith, a britek Horváth Ilonája, akinek a könyvein generációk tanultak meg főzni, legutóbbi, Hogyan csaljunk a konyhában című kötetében kizárólag késztermékekre alapuló recepteket adott közre - alaposan megbotránkoztatva ezzel a szakmát. A szerző azzal védekezett, hogy ő csak alkalmazkodik napjaink felgyorsult ritmusához, amelybe a krumplihámozás sokaknak már nem fér bele. Azoknak írta a könyvet, akik nem éttermi színvonalú vacsorát akarnak feltálalni a családjuknak nap mint nap, hanem gyorsan akarnak összedobni valami ehetőt.
Válaszul Aldo Zilli, neves londoni olasz séf megfőzött a könyvből öt fogást egy étteremkritikusokból, újságírókból és hivatásos szakácsokból álló csoportnak, akik tették a dolgukat, és alaposan leszólták szinte az összeset, párat közülük egyenesen ehetetlennek minősítve. Maga Zilli közölte, hogy maximum a kutyájának adna hasonló ételt. A mindennapok valóságától teljesen elrugaszkodott szakma sznobériájáról lenne szó? Nem biztos - nézzük meg a másik oldalt. Míg a hivatásosok egyik fele fanyalog a fagyasztott padlizsánból készült muszaka láttán, a három Michelin-csillagos Marco Pierre White, akit sokan a modern brit konyha egyik atyjaként emlegetnek, Knorr húsleveskockát reklámoz, láthatólag szemrebbenés és szégyenérzet nélkül. Mindannyian tudjuk: a pénz beszél - emlékszünk, már Prokopp Dóra is megmondta annak idején, hogy van az az összeg, amiért az embernek korpásodik a haja. Mégis, ha a legnagyobb szakácsok sem átallják e termékekhez a nevüket adni, álszentség lenne elvárni bárkitől, de leginkább egy átlagos (gyerekes, dolgozó, a gasztronómia iránt nem feltétlenül érdeklődő) anyukától, hogy nélkülözze őket a konyhában.
Úgy gondoljuk, hogy alapvetően nem is lenne a konyhai késztermékekkel semmi baj - amennyiben időt, pénzt, fáradságot spórolunk meg velük -, ha nem éppen ezek közül kerülnének ki a legtöbb mesterséges adalékanyagot, cukrot és egyéb, az egészségre ártalmas anyagot tartalmazó élelmiszerek. Ha már kerül ilyen a kosarunkba, érdemes egy pillantást vetni tehát az összetevőkre, és az alapján mérlegelni.
Nem vitatjuk persze, hogy számos olyan készterméket is kapni, amelyek valóban hasznosnak bizonyulhatnak, ha szorít az idő vagy a pénz, de most direkt olyanokat szedtünk össze, amelyek rengeteg háztartásban megtalálhatók, ám ha jobban belegondolunk, teljességgel feleslegesen. Ugyanis se pénzt, se időt nem takarítunk meg velük, cserébe viszont a legtöbb esetben műízt és adalékanyagokat kapunk. Ezekből szedtünk össze néhányat. Az árak a Match aktuális árai.
Üveges salátadresszing és salátadresszing-fűszerkeverékek
Ezek a legtöbb esetben borzasztó ízűek, és tényleg semmiből nem áll egy klasszikus vinaigrette-et frissen összedobni (kis olívaolaj, borecet vagy citromlé, só, bors). A kistasakos fűszerkeverékeket általában egy doboz joghurtba kell belekeverni, egy adagnyi 115 forintba kerül. Az összetevők listája cukorral kezdődik, tehát ebből van bennük a legtöbb, a felsorolásban ezenkívül még színezéket, aromákat találunk. Keverjünk inkább a joghurtunkba pici olajat, citromlevet, és tetszés szerint friss vagy szárított fűszereket. Akár egy csipet cukrot is.
Extraszűz olívaolajat kifejezetten baráti árakon is lehet találni (pl. Spar sajátmárkás), a "sansa" vagy "pomace" feliratúakat viszont hagyjuk a polcon, ezek az olívaolaj gyártása folyamán keletkező, vegyi anyagoktól sem mentes melléktermékek, vonzónak tűnő áruk tizedét sem érik.
Citromlé, citrompótlók
Nem említhetők egy napon a frissen facsarttal. Régen, amikor a citrom hiánycikk volt, talán volt értelme, most már nincs. Az egyliteres Olympos 279 forintba kerül, 50 százalékban tartalmaz citromlevet sűrítményből, ezenkívül vizet, stabilizátorokat, aromákat és színezéket. Ennyi pénzért körülbelül 1 kg friss citromot vehetünk.
Gyorsrizs
Az előfőzött zacskós rizs a víz forrásától számítva 10 perc alatt készül el, tehát pontosan annyi idő alatt, mint a legjobb minőségű rizsfajta, a basmati. Összehasonlításként: az Uncle Ben’s zacskós hosszú szemű rizs kilója 1196 forint, míg a Pandan basmati kilója 1199 forint (ennél mindkét kategóriában találunk olcsóbbat is).
Süteményporok
Ezek amúgy is külön bevásárlást igényelnek, amennyiben hozzá kell adnunk a tejet, tojást, olajat, satöbbi, tehát igazán nem igényel extra erőfeszítést, ha a port egyszerűen lecseréljük lisztre, sütőporra, cukorra.
Zsemlemorzsa
Kissé száraz kenyeret robotgépben összeaprítva sokkal finomabb, házi, rusztikus zsemlemorzsát nyerünk. Egész más vele a rántott hús.
Konzerv zöldségek
Szezonban természetesen használjunk frisset, szezonon kívül pedig sokkal jobb és egészségesebb alternatíva a fagyasztott zöldség, amit pucolni sem kell.
Burgonyapüré-pehely
Zacskós termék, rengeteg műanyaggal. Ha nagyon sürget az idő, vágjuk inkább apróra a krumplit, így hamar megfő.
Majonéz
1 tojássárgája, kis pohárnyi olaj, egy gépi habverő és kb. 5 perc szükséges a friss házi majonéz előállításához. A különbséget zongorázni lehet. A házit ráadásul tetszés szerint fűszerezhetjük, ízesíthetjük (mustár, citromlé, zöldfűszerek).
Flakonos (növényi) tejszínhab
Ezt sajnos némely hazai étterem és cukrászda is megengedi magának, pedig tejszínt egyrészt még nyomokban sem tartalmaz, hidrogénezett növényi zsírt, stabilizátort, emulgeálószert és aromákat viszont igen.
Az ízére pedig kár is fecsérelni a szót, bármilyen finom süteményt, kávét pillanatok alatt ehetetlenné, ihatatlanná varázsol. A friss tejszín itthon sajnos szinte hiánycikknek minősül, de még az UHT-s verzióból is milliószor finomabb habot állíthatunk elő pár perc alatt, ráadásul olcsóbban. Míg a flakonos tejszínek (250 ml) ára 249-429 forint között mozog, 200 ml UHT-tejszín pedig 225-315 forint között van, addig 330 ml friss tejszín (Cserpes sajtműhely, piacokon) körülbelül 300 forintba kerül.
Alapporok
Ezek amolyan kőleves típusú termékek, amelyeknek egyetlen hozzáadott értéke, hogy egynemű ízt kölcsönöznek az amúgy teljesen jó tejszínes-sonkás tésztának vagy rakott burgonyának. Használjunk inkább helyettük valódi fűszereket, tetszés szerint.
www.noilapozo.hu
Ízrontó és egészségromboló késztermékek közelről
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése